Egy fejlődő szervezetnek naponta minimum 1-2 órát a szabadban kell töltenie, hiszen a friss levegőn való tartózkodás már önmagában étvágyfokozó. A nagyobbaknak pedig a szabadban kitárul a mozgásterük, így kifutkározhatják magukat. Egy szabad levegőn elfáradt baba vagy kisgyermek éhesebb lesz, altatni is könnyebben lehet majd, mint azokat a gyerekeket, akik az egész napot a szobában töltik. Nem jó kifogás az, hogy a baba nehezen tűri a téli öltözködést, és emiatt az édesanya inkább lemond a sétáról. A tavasz beköszöntével pedig minden baba és mama napirendjébe könnyen beilleszthető a napi minimum 1-2 óra séta.
Miért kell a séta?
Az első 6 hónapban a kisbabánk testsúlya és testhossza változik a leglátványosabban, a második félévben pedig a mozgása. Mindkét korszakban a fejlődés alapja a jó minőségű táplálék. Ahhoz, hogy ez a hihetetlen mértékű testi változás megvalósuljon, a szülőknek kell biztosítaniuk a legfontosabb két feltételt.
Az első feltétel a mozgáshoz szükséges biztonságos és egészséges környezet, többek között a szabad levegőn eltöltött aktív idő. A szabad levegő oxigénben dúsabb, mint a szobáé. A pici szervezetében gyorsítja az anyagcserét, levegőcserét, így a szabad levegőn mozgó gyermekünk hamarabb lesz éhes.
A másik feltétel pedig nem más, mint hogy olyan tápanyagokkal látjuk el a piciny szervezetet, melyből fel tudja építeni saját sejtjeit, szöveteit, szerveit. Többek között ezért is fontos, hogy önmagához mérten egy „jól evő” babánk legyen.
A tudatos, aktív mozgás kivitelezéséhez három szervrendszer összehangolt működésére van szükség: a csontrendszer, az izomrendszer és az idegrendszer (mely a mozgások összerendezettségéért felel). Ezek a szervrendszerek különböző sejtekből épülnek fel, és az eltérő sejteknek más-más a tápanyag igényük, ami annyit jelent, hogy fehérjéből, zsírból, szénhidrátból, vitaminokból és ásványi anyagokból eltérő mennyiséget igényelnek.
Ahhoz, hogy a baba tudatosan működtesse izmait, fejlett idegrendszerre van szüksége. Az idegrendszer segítségével tudja a fejben elgondolt mozgást kivitelezni. Az első hat hónapban annyira intenzív az agy növekedése, hogy azok az ártalmak (pl. energia és tápanyaghiány), melyek a későbbiekben nem okoznak maradandó elváltozást, ebben a gyorsan fejlődő időszakban viszont károsodáshoz vezethetnek. Az idegrendszer növekedéséhez és működéséhez szintén fehérjére, szénhidrátra, zsiradékra, ásványi anyagokra (pl. különösen vasra) és vitaminokra (pl. E-, B-vitaminra) van szüksége.
Ennek alapján a szülőkben felmerülhetnek gyakorlati kérdések: miből és mennyit is adjunk enni és inni a gyermekünknek, hány órát tartózkodjuk a szabad levegőn annak érdekében, hogy biztosítsuk számára a megfelelő testi és mozgásbeli fejlődést az első évben?
Aranyszabályok:
- minimum napi 1-2 órát töltsön a baba a szabadban (időjárástól függően)
- igénytől függően naponta 5-6 alkalommal etessük meg (a többször kisebb mennyiség jobban hasznosul, mint a ritkábban több)
- a naponta elfogyasztott ételek mennyisége az egyéni szükséglethez igazodjanak (ez függ a kortól, a testsúlytól, a napi mozgásaktivitástól, érdemes a védőnővel megbeszélni)
- 6 hónapos korig kizárólag anyatejet kapjon a csecsemő (az energia-, a tápanyag- és a folyadékszükségletét is fedezi, sőt hosszúszénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavat is tartalmaz (többek között az intellektuális fejlődést is elősegíti)
- a második félévben kb. 5-8 dl anyatejet kapjon naponta (attól függően változik, hogy 5 dl vagy 8 dl a megfelelő, hogy milyen egyéb ételekből milyen mennyiséget kap a pici, a hozzátáplálás kezdetén, amikor még szinte csak kóstolgat a csecsemő, addig nagyobb mennyiségre van szüksége anyatejből, mint amikor már egy teljes adag húsos főzeléket is megeszik)
- amennyiben nincs elegendő anyatej, tápszert kapjon a csecsemő és ne bolti dobozos tejet, piacon beszerezhető tehén- vagy kecsketejet (a tápszerben a növekedéshez szükséges főbb tápanyagok mind megtalálhatók például könnyen emészthető fehérje, jó minőségű zsiradék, szénhidrát (tejcukor és keményítő formájában), ásványi anyagok, vitaminok és bizonyos tápszerek még hosszúszénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak is vannak)
- 9 hónapos kort követően naponta kapjon hússal kiegészített főzeléket (a húsok nagyon jó fehérje- és vasforrások. A fehérje a növekedéshez, a csontok, az izmok, az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen.)
- friss gyümölcs 6 hónapos kort követően naponta adható (kiváló vitamin-, ásványi anyag- és rostforrás)
- natúr tejtermékeket csak 8-9 hónapos kortól kóstoltassunk a babával, nagyobb mennyiséggel csak 10 hónapos kor után kínáljuk (a tejtermékeknek sajnos túl magas a fehérje és ásványi anyag tartalmuk, pedig kiváló kalciumforrások lehetnének)
A Magyar Gyermekorvosok Társasága 2008 májusában indította el Cumisüveg és Tudomány néven átfogó csecsemőtáplálási felvilágosító programját. Meglátásuk szerint ugyanis számos korszerűtlen nézet él az édesanyák fejében arról, hogyan járulhatnak hozzá kisgyermekük megfelelő tejalapú táplálkozásához a fejlődés szempontjából kritikus első évben.
A több mint 2000 gyerekorvost tömörítő szervezet úgy látja, további felvilágosításra van szükség a csecsemőtáplálás területén azért, hogy a babákat nevelő édesanyák a legkorszerűbb elvek szerint tudják gyermekeiket táplálni.
Cumisüveg és Tudomány - Hírlevél
Kiadja:
Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT)
www.gyermekorvostarsasag.hu
E-mail: gyermekorvostarsasag@doki.net
Szerkesztőbizottság:
Dr. Szabó László (MGYT elnök)
Rahói Csilla (dietetikus)
A szerzők nevére való hivatkozáshoz kérjék a szerzők személyes beleegyezését!
Szerkesztőség:
Avantgarde BC. Kft. - 1092 Budapest, Ráday u. 51.
Tel.: 06.1.476-3538
|
